Vigyázz, kész, viszlát 2020!

Érdekes visszatekinteni az elmúlt év történéseire, mert eléggé kuszán alakult minden. Történt néhány rossz dolog, de összességében mégiscsak a pozitívumok kerültek többségbe, amiért hálát adok minden nap. Nehéz időszakon vagyunk túl mindannyian, ezért nem keseregnék most azokon a dolgokon, amiket úgyis mindenki tud és érez, meg éppen körülötte zajlik.

Hatalmas lendülettel kezdtem neki a 2020-as évnek, és bár ez a lendület menet közben kissé alábbhagyott, mégis sikerült végig embernek maradnom, és hűnek azokhoz az elvekhez, amiket az év eleji posztomban célokként tűztem ki magam elé. Menet közben azt vettem észre, hogy egyre könnyebben engedem el a dolgokat, nem avatkozok bele és tekintem sajátoménak mások problémáit, és sokkal jobban bízok önmagamban is. 😊Azt gondolhatjátok, talán nem voltak ezek túl nagy célkitűzések, de nekem annál inkább szükségem volt arra, hogy tudatosan ezek mentén éljem az életem, és azt hiszem, végül sikerült, ami szuper érzés.

De nézzük akkor a rövid összefoglalómat 2020-as évről, avagy dolgok, amik boldoggá tettek idén írós-olvasós szemmel:

1. Megjelent a regényem. 😄

Hatalmas izgalommal töltött el, hogy végre önálló kötettel jelenhetek meg. A Főnix Könyvműhely adta számomra a legnagyobb ajándékot idén, hogy a pandémia ellenére bízott bennem és a történetemben, és kiadta a Hanyatlást. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a regényemmel kapcsolatban Tőletek, amiért nem lehetek eléggé hálás Nektek. A megjelenés után egész évben kaptam a képeket a büszke könyvtulajdonosoktól. Facebookon, molyon, privát üzenetekben és személyesen is kaptam dicsérő szavakat, amik nagyon jól estek. Külön meg akarok emlékezni a kritikákról is, amiket az első regényem kapott, hiszen magam is tudom, van még hova fejlődnöm. A visszajelzéseitek alapján könnyebb lesz odafigyelnem bizonyos dolgokra a folytatás során, és ezt még jobban köszönöm, mint a kedves szavakat. 💙 Ti vagytok a legjobbak! Imádlak benneteket.

2. Én lettem az egyik nyertes a The Black Aether - Grimmoire novellapályázatán 😎

Nem titkoltan odáig vagyok Lovecraftért és a munkásságáért, ugyanakkor sosem próbálkoztam kozmikus horror novellával... eddig. 😁 Baromira élveztem írni Az Ezernyi Szem Háza című kissé gótikus horror beütésű történetet, és ha minden igaz, akkor 2021. őszén ti is olvashatjátok majd a megjelenő antológiában. 😉

3. Újra gőzerővel olvasni kezdtem, és visszatértem a képregények világába is 😏

Az egyik legfontosabb és legjobb élményem az, hogy végre újra komolyan olvasni kezdtem. Az elmúlt pár évben nem sikerült annyira szélesítenem a látókörömet, mint idén szeptembertől. Korábban javarészt cikkeket olvastam, és könnyedebb, semmitmondó könyveket. Idén végre ezen a helyzeten is sikerült változtatni, és változatos, jó könyveket kézbe venni. 😊 Külön említeném azokat a fantasztikus képregényeket, amikhez hozzájutottam idén, miután mintegy 20 évnyi kihagyás után újra visszatértem a rajzolt történetek világába.

Jöjjön is rögtön egy Top5-ös, sorrend nélküli lista akkor az idén olvasott könyvekről és külön a képregényekről, amik a legjobban tetszettek!

Regények toplista:

R. J. Hendon: Gyomláló

Főnix Könyvműhely

Molyos értékelésem

Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások

Animus Kiadó

Molyos értékelésem

Gabriella Eld: Játékok unatkozó felnőtteknek

Főnix Könyvműhely

Molyos értékelésem

Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság

GABO kiadó

Molyos értékelésem

(Oké, ez egy kicsit rendhagyó lesz, de...)

Simon Stalenhag: Mesék a hurokból

Agave Könyvek

Molyos értékelésem

Képregényes toplista:

Ed Brubaker - Alan Moore:

Batman: A nevető ember és A gyilkos tréfa

Eaglemoss Hungary

Molyos értékelésem

Rick Remender:

Tokyo Ghost

Fumax

Molyos értékelésem

Mike Mignola - John Byrne:

A pusztítás magja

Vad Virágok Könyvműhely

Molyos értékelésem

Neil Gaiman:

Sandman: Az álmok fejedelme gyűjtemény 1.

Fumax

Molyos értékelésem

Joe Hill:

Kulcs a zárját 1.

Fumax

Molyos értékelésem

+1 Bónusz, idegen nyelven 😏

Juan Diaz Canales - Juanjo Guarnido:

Blacksad: The Collected Stories

Dark Horse

Molyos értékelésem

4. A moly.hu és a Facebook írói oldalam közössége 😘

Idén újra aktiváltam a profilomat a moly.hu-n, és a Facebookon is létrehoztam egy írós profilt. Mind a két helyen sok-sok értékes, pozitív emberrel ismerkedtem meg ebben az évben. Amikor a négy fal közé voltam bezárva, ezek az online kapcsolatok olyan hihetetlen erővel töltöttek fel, ami megfizethetetlen volt. Gondolok itt a sok beszélgetésre, karcokra és értékelésekre figyeltjeimmel és figyelőimmel a molyon, vagy a Facebook-on keresztül kapott sok-sok üzenetre, a novemberi nyereményjáték résztvevőivel folytatott közös nyomozás izgalmaira. Egytől egyig értékes pillanatokkal és ismeretségekkel gazdagodtam. Köszönöm Nektek! 💙😊

2020-ban ezek a dolgok jelentették számomra a legtöbbet, ezekből töltekeztem. Nem tudom, még mit hoz majd a 2021-es év, mert nem látok a jövőbe, de azt kívánom Nektek, hogy jövőre az legyen mindnyájatoknak a legrosszabb, ami idén a legjobb volt! 😉Ezen kívül kitartást, jó egészséget, izgalmas könyveket és szeretetet kívánok mindenkinek! 😊

Jövőre találkozunk az év eleji célkitűzésekkel. 😉 Sziasztok! 👋😊

Az ötlettől a megjelenésig 6. - Hogyan lett a kéziratból könyv?

Lassan két hónap eltelt, és én még mindig adós maradtam a történet befejezésével. Menet közben játszottunk egy fantasztikusat novemberben, és megjött a Mikulás meg a Jézuska is. 😊 Nekem rengeteg örömet és jobbnál jobb olvasnivalókat hozott ez az időszak, amikről holnap egy év végi összefoglaló bejegyzésben tervezek számot adni. Addig is lássuk a medvét: hogyan született meg a könyvem fizikai valójában.

A legutóbbi bejegyzésben eljutottunk odáig a történetben, hogy kaptam egy kiadói ajánlatot protekció és minden fakszni nélkül, pusztán azok után, hogy beküldtem hozzájuk a kéziratot. Egyesek talán még mindig úgy gondolhatják, hogy ez tündérmese, ilyen a magyar piacon nincsen. Pedig van! Ha másnak nem hiszitek, higgyétek el nekem, akivel megtörtént. Persze kellett a dologhoz némi szerencse is, meg hogy jó időben legyek jó helyen, de szerintem sokan mégsem a szerencsétlen időzítésen buknak el, hanem a kudarc oka jóval többször a türelmetlenség. Ami erénynek természetesen én sem vagyok teljes körűen a birtokosa, lásd a blogsorozat előző topikját. 🙈😂

Az amatőrnek bélyegzett, első megjelenés előtt álló írópalánták (amilyen én is voltam) sokszor elfelejtik, hogy a sikerhez vezető úton rengeteg "nem"-mel kell megküzdeni, ugyanakkor csupán egyetlen "igen" elég ahhoz, hogy az álom valóra váljon. Valakinek nincs türelme, vagy esetleg lelki ereje a rengeteg elutasításhoz. (Én inkább az utóbbi kategóriába tartozom.) Mert azt senki nem mondta, hogy írónak lenni könnyű, de érezni csak akkor érzi igazán az ember, amikor megtapasztalja a "nem"-ek súlyát. Persze megéri kitartani. 😊 Az, hogy valami nem sikerül elsőre, nem jelenti azt, hogy soha nem fog. Csak bízni kell magunkban, mert ahogy azt is érzi az ember, hogy nem áll még készen arra, hogy megjelenjenek az írásai, valahol azt is érzi, amikor eljön a pillanat a megmérettetésre, a megjelenésre. Nem szabad elkapkodni semmit, de feladni sem szabad az álmokat! Szerintem csak így lehet igényes munkát kiadni a kézből.

Apropó, igényes munka. Persze amikor a Főnix Könyvműhely átküldte a szerződést, én meg aláírtam és visszaküldtem, még mindig nem akartam elhinni, hogy ez az egész velem történik. Naná, hogy pánikba estem! 😀 Jött az újabb elejétől végéig történő, most már végtelenhez közelítő számú átnézése a kéziratnak, mielőtt nyugtalanul átküldtem a végleges verziót. Persze cseppet sem kellett volna aggódnom, mert egy baromira profi szerkesztőm lett, aki nem csak kipofozta a szöveget, de el is simította a nyelvi kilengéseket, hogy megfelelően 16+ kategóriás lehessen a történet.

Vas Annamária módszeresen szétcincálta a kéziratomat, de olyan jó lett utána... majdnem azt írtam, hogy "mintha nem is én írtam volna", de na, azért azt nem! 😅 Viccet félretéve, komoly és csodálatos munkát végzett. Úgy emlékszem, hogy végül csak három dologban kellett egyeztetnünk, amúgy meg mindent olyan profin megszerkesztett, hogy egy szavam sincs azóta sem. Imádom, na! 💙😁

Miközben megírtam a fenti bekezdést, előkerestem a Messenger üzenetváltást, és a három dolog, amit megvitattunk a következő volt:

1. A 3. fejezetben szándékosan ferdítettem-e el Miley Cyrus nevét? Naná, hogy igen! Innen is bocsi, Hanna Montana. 😅

2. A Ramble Arch-ot valamilyen idült állapotomban Ramble Ívnek fordítottam, pedig hát helyneveket alapból nem magyarosítunk, főleg ha az egy kőhíd... nem ív... egyáltalán mi az, hogy ív? 😂

3. Jessica Heart néha egyszerűen Jessica Hart lett a kéziratban... pedig eskü, nem a modell járt a fejemben! 😀

Miután megküldtem Farkas Zoltánnak a kéziratot, legközelebb már csak akkor találkoztam a szöveggel, mikor átesett a teljes szerkesztésen, kapott egy brutálisan menő betűtípust és megtörtént a tördelés is. Még arra is emlékszem, hogy konkrétan áfonyáért álltam sorban a piacon, amikor Farkas Zoltán, kiadóvezető megküldte, hogyan fog kinézni a könyvem belülről. Héliummal töltött léggömbbé vált a fejem, amit egyszerre leakasztottak a nyakamról. Faltam a sorokat, kábé ugráltam magamban a betűtípus és a szövegben elkülönülő egységeket elválasztó jelölés hatásossága miatt. (De az spoiler lenne, miért... vagy nem. 😂) Szóval a lényeg, hogy teljesen odáig voltam és vissza. Fura, hogy az emberben ennyire megragad, éppen mit csinált akkor, amikor valami régen vágyott dolog apránként valóra válik. 😊

Mindeközben össze kellett állítanom egy kis összefoglalót arról, miről szól a történet, és milyennek képzelem a kötet külső megjelenését, hogy Tóth Zoltán megalkothassa azt a csodát, ami most a könyvem borítója. Csináltam néhány példát, amit végül nem küldtem el, de most megmutatom. Előre szólok, nagyon gázok! 😂

Na, hát többek közt ezért kell egy profi grafikus, mint Tóth Zoltán, hogy az ilyen, és ehhez hasonló borzalmaktól megkíméljek mindenkit! 🙈😂 Mondjuk menet közben nagyon büszke voltam magamra, hogy ezeket így összetákoltam azzal a minimális PhotoShop tudásommal, amim van, de végül nem küldtem el a kis összefoglalóm mellé példáknak. Vajon miért? 😋 Most viszont itt hagyom nektek exkluzív tartalomként, hadd nevessünk együtt egy jót a bénázásaimon így év végén. 😅

Amikor később Farkas Zoltán átküldte az első terveket a borítómról, megint padlót fogtam. Tóth Zoltán annyira eltalálta a hangulatát az egész történetnek, és annyira fantasztikusan csodálatos munkát végzett, hogy úgy emlékszem, még meg is könnyeztem. Nem szégyellem bevallani! Nagyon jól esett, hogy ilyen szeretettel és hozzáértéssel gondozzák a kínkeservesen létrehozott gyermekemet kéziratomat. Miután megérkezett a borítóterv, akkor már végre fel is fogtam, hogy tényleg meg fog jelenni a könyvem, és nem is akárhol, hanem egy neves kiadónál. 💙

Aztán jött a covid. 😢 Senki sem számított rá, hogy minden egyszerre a feje tetejére fog állni, és 2020-ban az összes fontos könyves rendezvényt elkaszál egyetlen tál denevérleves. Év elején még úgy volt a kiadó ütemterve szerint, hogy a Hanyatlás az Ünnepi Könyvhét előtt fog megjelenni. Persze ez az állapot rögtön képlékennyé és bizonytalanná vált.

Teljes őszinteséget ígértem, ezért leírom úgy, ahogy volt! Borzasztóan szarul voltam. Kegyetlen érzés volt a tudat, hogy végül a finishben fogok elhasalni egy nyamvadt vírus miatt. És - bár nem szokásom, mert nem szeretem az ízét - akkor ittam is minden nap egy kevés alkoholt. A feleségem persze sokat segített, de romokban voltam. Aztán összeszedtem minden lélekjelenlétem, és megírtam Farkas Zoltánnak, hogy tökre megérteném, ha a könyvem megjelenését inkább áttolná jövőre, hogy idén a befutott szerzők megjelenései élvezzenek elsőbbséget, hiszen mekkora eséllyel indulhat egy első könyves szerző egy ilyen helyzetben. A legnagyobb esély egy új szerző bevezetésére a könyvpiacon a Könyvfesztivál, az Ünnepi Könyvhét vagy a Karácsony. Ráadásul hiába a jól csengő ír álnév (🙈😂) magyar szerzőként alapból azt érzem, hogy hátrányból kell indulnom az olvasók előítéletei miatt. Mert a magyar szerzők gyakran furcsák, és furcsán viselkednek, amikor kritizálják őket. Én meg ott voltam, és kívántam (amúgy még mindig), hogy kritizáljanak csak halálra, szedjenek ízekre nyugodtan, de  legalább olvassanak és legyen véleményük arról, amit csinálok. Úgy éreztem, ennek az esélyét vette el tőlem a kialakult pandémia. 😔

De mint minden történetben, ennek a kalandos utazásnak is éppen a vége előtt vált legkomorabbá a helyzet. (Nem tanulok, soha nem tanulok, pedig alkalmazom is ezt a technikát! 😋) A mélypontból végül Farkas Zoltán pár hónapnyi hallgatása után küldött üzenete rángatott ki, hogy a Hanyatlás mégis megjelenik a tervezett időben. Nem tudom, végül milyen csillagok együttállása volt szükséges ehhez, de iszonyatosan megkönnyebbültem. 😌

Köszönöm Nektek, akik végigolvastátok ezt a blogsorozatot, hogy velem voltatok, és kicsit átéltétek velem az elmúlt évek jó és rossz oldalát. Ha pedig olvastátok a Hanyatlást, nyugodtan üzenjétek meg hogyan tetszett, vagy értékeljétek a moly.hu-n! 😉 Addig is legyetek jók és olvassatok még több könyvet, amiben örömötöket lelitek! 💙

4. gyanúsított, 2. nyom

Végigméred az ismeretlen szépséget, és elgondolkozol azon, amit röpke ismeretségetek alatt elárult magáról.

- Azt hiszem, tudom, ki maga.

- Csitt, csitt! - A nő lehelet finoman hozzáérinti a mutatóujját az ajkadhoz. Áfonya és jázmin illata kering a levegőben minden mozdulatára. - A nevem egyelőre legyen kimondatlan. Itt még a falnak is füle van.

Kezd végképp eleged lenni a játszadozásból, ezért a Nyúl felé fordulsz, aki még mindig vidáman lógázza a lábát, mancsát pedig a felöltője gallérjába dörgöli éppen.

- Mind a négyen itt vannak. - Gyorsan kijavítod magad. - Pontosan csak hárman, de a lényeg, hogy mindent megtettem. Most már áruld el, melyikük a tettes?

A Nyúl rémülten jártatja a tekintetét közted és a csodaszép negyedik gyanúsított között.

- Azt hittem, erre már rájött! - Kacag fel a nő ismét. Kezét óvatosan a szája elé emeli. - Természetesen egyikünk sem a tolvaj... vagyis hát mindhárman azok vagyunk, bizonyos értelemben, és van ugye egy hulla, mint gyanúsított negyediknek, de hát egyikünk sem lopta el Merlin pennáját.

- Nem? - kérdezed.

A nő sajnálkozva megcsóválja a fejét, és kisvártatva a Nyúl is csatlakozik hozzá. Egy pillanattal később a körülöttetek ténfergő Babszem is neki áll ingatni a fejét.

- Oké! - Csattansz fel hirtelen, és a nő felé fordulsz. - Maga ugyanúgy látta, mi történt. Követelem, hogy árulja el, ki volt a tettes, de most azonnal!

- Nálam ugyan követelőzéssel semmire sem megy! - A szépség végigsimít a válladon, amitől rögtön megenyhülsz egy kicsit. - De miért nem próbál meg egy Nyúl fejével gondolkodni? Mi lehetett az oka arra, hogy éppen mi négyünket tereljen össze ide? Mit akart velünk közölni?

- Maga már kezdetektől tudja, nem igaz? - dörmögöd bosszúsan, mire a nő jelentőség teljesen bólint.

Azután a szépség váratlanul elindul a szökőkút körül, és magyarázni kezd:

- Tudja, nekem éjszaka támadnak a legkiválóbb gondolataim. Kíváncsi, ma éjjel mi rémlett fel bennem az üggyel kapcsolatban? - Nem vár választ, szünet nélkül folytatja. - Hogyan lehetséges, hogy a tettes csak úgy kiszökött az Archívumból a zsákmánnyal együtt. Elvégre most is itt vagyunk az előcsarnokban, és a portásunk szinte soha nem hagyja el a posztját.

- Tisztelettel megjegyzem - vág közbe Babszem -, hogy éjszaka a váltás van ügyeletben.

- Kicsoda? - kérdezed.

- Morgó - feleli kelletlenül Babszem.

- Még szerencse, hogy nem Szundi - mormogod az orrod alatt.

- A lényeg a lényeg, hogy senkit nem láttak a kedves portások távozni, nem igaz? - kérdezi a nő, mire Babszem megingatja a fejét. - És ez az egyetlen lehetséges hely, ahol távozni tudna az illető?

Babszem hatalmasat nyel, mielőtt válaszolna. Látszik rajta, hogy teljesen izgatott, amiért a nő konkrétan hozzá intézi a kérdését.

- Ajtón keresztül igen, de az ablakok csak a harmadik emelettől felfele nyílnak, ami azért problémássá teszi, ha az ember ott akarna távozni.

- Szóval mondhatjuk, senki sem távozott az eset óta az épületből? - Tesz fel újra egy kérdést a nő, mire végre kapcsolsz.

- Egy pillanat! És maga? Azt állítja itt volt az esetkor, látta a valódi tettest. Mégis csak most nemrég érkezett.

A nő kacéran elmosolyodik.

- Bravó, detektív! - Kezének hanyag, ámde bájos intésével elhessegeti a vádat. - Nekem meg vannak a magam módszerei, hogy csak akkor lássanak, ha akarom. Viszont biztosíthatom, nem én tettem.

- Miért kéne elhiggyem, amit mond? - Ráncolod össze a homlokod.

- Mert a valódi tettes még mindig az Archívumban rejtőzik, és igazolni fog engem a tény, hogy Merlin pennája is nála van. - feleli a nő.

3. gyanúsított, 2. nyom

Csóválod a fejed.

- Ha ez tényleg azt jelenti, amire gondolok... - Nem fejezed be a mondatot, csak Mr. Kergére pillantasz a fényképről.

A Nyúl idegesen bólint, majd a fényképezőt hanyagul maga mögé hajítja. A gép darabokra törik a keményre döngölt földön.

- Babszem örülni fog. - Mr. Kerge vállat von. - Most komolyan hordjak ide egy halom csontot?

A Nyúl kuncogni kezd, és megrázza a fejét. Sárga lapátfogai betegesen fénylenek a gyér világításnak hála.

- Azért segíthetnél még egy kicsit - dörmögöd, miközben újra a fényképen magasodó obeliszkre meredsz.

- Hiába! - motyog a Nyúl. - Bár ellenségnek született, termékenyen szolgálta hazáját, és nézd, mégis mivé lett! Mindannyian erre a sorsra jutnak. Valóként ez elkerülhetetlen. Kukacfaladékok.

Meglepően tisztán beszél. Egy pillanatra összezavarodsz.

- Esküszöm, amióta Csizmás felbérelt erre a munkára, nem örültem ennyire értelmes szónak!

Épphogy kiélveznéd a döbbenetet, amikor Mr. Kerge váratlanul fennhangon kántálni kezd:

- A bérmunkás, bár bére kétszeres, visszapofázik, koldul, sztrájkra les, keze közül pénz és idő kihull - nemzeti bűn, hogy becslést nem tanul: jó részeg banda csak az kell neki, mit nappal keres, éjjel elveri, alig pislákol agya, a setét, vénségig issza el az életét nincs okos célja, nincs mértéke sem, mert modortalan, aki pénztelen, s mert ellene a jó viselkedés, ha megszólal, az vagy sok, vagy kevés, gondolkozni is lusta, oly hülye, szesztől kezes, de durva nélküle.*

- Aham. - Kerekedik el a szemed. - Te már csak tudod, ki a hülye, nem igaz?

Mr. Kerge nem méltat válaszra, de a bal szemhéja kicsit megrándul.

- Többet, gondolom, most ne akarjak tőled.

A Nyúl csak néz, mintha megbabonáztad volna. Egy szót sem szól.

Kisvártatva előhúzza a heringet a zakója belsejéből, és a farok résznél elkezdi összepréselni, mint egy tubust. Óvatosan, lassan halad felfele, amíg ki nem bukkan egy répa a döglött hal száján.

A következő pillanatban Mr. Kerge vígan rágcsálni kezdi a zsenge zöldséget.

*Gergely Ágnes fordítása

2. gyanúsított, 3. nyom

Kezd összeállni a kép a fejedben. Mintha enigmák és szórejtvények labirintusában bolyonganál, és egyszerre ráállsz a helyes útra. Nem tudhatod biztosan, csupán érzed, jó irányba haladsz.

Azután eszedbe jut, hogy a Kerge Nyúl egyszer már tévútra vezetett. Lakat alá zártál valakit, akinek lehet, hogy semmi köze sem volt a rabláshoz. Ez a gondolat ismét feldühít.

Gyorsan zsebre vágod a mobilod, összesöprögeted a fotókat egy kupacba, hogy a zsebedbe gyűrhesd őket, majd megragadod a lámpást és a kijárat felé indulsz. Mielőtt elérnéd az ajtót, kuncogást hallasz bal kéz felől a sötétből.

Villámgyorsan kinyúlsz, és megragadod Mr. Kerge hosszú, csapzott bundás fülét.

- Nyakon akartalak csípni, de így sem rossz - szűröd a fogaid között, miközben berángatod a vergődő Nyulat a lámpás fénykörébe. - Mi ez az egész? Azt hittem, a tolvaj után küldesz, erre most itt vannak ezek az újabb zavaros rejtvények. Ajánlom, hogy tisztán válaszolj. Most akkor elkaptam azt, aki ellopta a pennát?

A Nyúl megrázza a fejét. Majd óvatosan bólogatni kezd.

- Megőrjítesz! - Falhoz taszítod Mr. Kergét, aki riadt szemmel rád mered. A lába önkéntelen dobolásba kezd a padlón, rózsaszín nyelve kicsit kilóg a szájából. - Most akkor melyik?

A Nyúl remegve széttárja a karját, és vállat von.

- Tényleg nem tudja - feleli helyette Babszem, aki időközben benyitott a terembe, és most az ajtó fénylő négyszögében ácsorog. Észre sem vetted, amíg meg nem szólalt. - Máshogy jár az agya.

- Az, hogy jár, abban biztos vagyok. De nem inkább elment? Tudod, az esze.

Babszem kuncog.

- Csak máshogy gondolkozik. Olyan, mintha folyamatosan asszociálna.

- Hogy mit csinál? - kérdezed.

A törpenövésű portás felsóhajt.

- Különböző dolgokat köt össze, amik valahogy hasonlítanak egymásra. - Babszem lesüti a szemét, és lábfejével sikálni kezdi a padlót, miközben még hozzáteszi: - Legalábbis szerinte.

- Aham. - Inkább annyiban hagyod a dolgot. - De mégis hogyan fogok tőle értelmes választ kicsikarni?

Babszem vállat von.

- Próbáld meg a megfelelő kérdéseket feltenni.

- Remek! - horkantasz. - Köszi a semmit.

Mr. Kerge folyamatosan ide-oda rebbenő, riadt tekintetébe bámulsz.

- Oké! Próbáljuk meg. Akit bezártunk, neki valahogy köze van a lopáshoz?

Nyúl kicsit összébb húzza magát, lopva Babszemre pillant, majd határozottan bólint egyet.

- Működik! - Vigyorogsz. - Rendben. Ennek a lánynak is köze van hozzá?

Kiemelsz a zsebedből egy fotót, és meglengeted a Nyúl előtt. Ő megrázza a fejét.

A fotón szereplő vörös Valóra pillantasz.

- Nem konkrétan ennek a nőnek. - Sóhajtasz. - Hanem akiről az utolsó rejtvények szóltak.

Kerge határozottan bólint.

- Haladunk. - Fújtatsz. Olyan, mintha maratonit futnál, pedig csak egy őrültet próbálsz értelmesen kihallgatni. - Lesznek még?

Nyúl ismét bólint.

- Hányan lesznek összesen?

Mr. Kerge óvatosan felemeli a mancsát, és szétterpeszti rajta az ujjait.

- Szóval négyen? - kérdezed. - De nem csak azért, mert nincs több ujjad egy mancsodon, ugye?

Nyúl bólint, azután megrázza a fejét.

- Oké. - Elhátrálsz Mr. Kergétől. Látod, hogy elernyed a teste, lassan feloldódik a görcsös izgatottságból. - Akarsz még valamit mondani?

Kár volt megkérdezned, mert szinte rögtön hadarni kezd:

- Sinatrafranciavárosdrewnemigenolaszulannareagan... - Ennél a pontnál a szájára csapja a mancsát, de hallod, hogy tovább motyog az ujjai alatt. Vársz, de nem hagyja abba.

Egy ponton úgy döntesz, ott hagyod, elvégre úgyis eleget tudsz a következő gyanúsítottról, és ha igaz, amit a Nyúlból sikerült kiszedned, a lány után még kettő másikat is be kell varrnod. Nem akarod vesztegetni az idődet.

1. gyanúsított - 1. nyom

Szemöldököd akaratlanul is összefut a homlokodon, miközben a Paszuly előcsarnokában Csizmás ecseteli a rablás részleteit.

Gyorsan tájékoztat, hogy az összes mágikus eszköz hiánytalanul meg van, csak Merlin pennája tűnt el. A tettes tehát pontosan tudta, miért jött, és hogy hol találja a varázserejű tollszárat az Archívumban tárolt több száz tárgy között.

- Rafinált egy fickónak kell lennie...

- Vagy nőnek - szúrod közbe gyorsan, de a megjegyzésedre csak egy rosszalló pillantás a jutalmad.

- …és közénk való - fejezi be Csizmás a megszakított mondatot.

- Szóval egy Elfeledettel van dolgunk?

Csizmás bólint.

- Az Archívumba csak a mieink tudnak belépni.

- És csak Merlin pennája tűnt el, minden más érintetlen maradt.

Csizmás ismét biccent.

- De ugye nem... az a pennája? - kérdezed riadtan.

- Természetesen nem. - Csizmás felvonja a szemöldökét. - Micsoda gondolat!

- Csak nem tudtam, hogy...

- Itt az Archívumban mi tárgyakat őrzünk - vág a szavadba Csizmás -, nem pedig ereklyéket. Olyan varázseszközök vannak itt elzárva, amik ha rossz kezekbe kerülnének, kábé vége lenne a világnak.

- Fincsi - dünnyögöd.

Csizmás előkotor a zsebéből egy gyűrött Chesterfieldes dobozt, kipöccint belőle egy staubot, és rágyújt.

- Van egy jó hírem, ami egyben rossz is. - A szájából bodrozódó, kékes füstpamacsok szállnak a mennyezet felé, miközben beszél. - Van egy szemtanúnk.

- Ez jó hír. Mi a rossz?

Csizmás szája sarka sanda vigyorra húzódik.

- Nem figyelsz, drága barátom! Bárcsak ne lenne dolgom a vízköpőkkel odaát a Szent Patrikban. Lehet, hogy talán mégis nekem kellene levezényelnem ezt a nyomozást?

Csizmás szeme összeszűkül, úgy méreget. Állod a tekintetét.

- Miért lenne az rossz hír, hogy van egy szemtanúnk? - kérdezed, amikor már túlságosan kínossá válik a csend.

Csizmás egy percig még mustrálgat, de azután felenged, és megvonja a vállát.

- Majd meglátod.

Azzal sarkon fordul, és kimért léptekkel a Paszuly impozáns, kétszárnyú bejárati ajtaja felé indul.

- Miért rossz hír, hogy van egy szemtanú? - Ismétled meg a kérdést.

Csizmás megtorpan a Paszuly ajtajában, kezét egy hosszú pillanatig a kilincsen nyugtatja. Nem fordul meg, a válla fölött veti oda a választ, mielőtt kilépne az utcára.

- Mert a Nyúl az.

- De melyik Nyúl? - kiáltod utána, de Csizmás mögött bevágódik a súlyos bejárati ajtó, mielőtt felelhetne. - Aki folyton késik, vagy a másik? A bolond?

Halk kuncogást hallasz a hátad mögül. Amikor megfordulsz, látod, hogy a Paszuly alacsonynövésű portása az, Babszem.

- Attól tartok, a másik lesz az. - Gyerekesen a szája elé emeli a kezét, mint aki rossz fát tett a tűzre. - A Kerge.

- Most szórakozol? - Sóhajtasz. Már kezded bánni, hogy felajánlottad a segítséged Csizmásnak. - Egyáltalán mit keresett a Kerge Nyúl az Archívumban?

- Ezt talán kérdezd meg tőle. - Babszem idegesítően vigyorog.

- Ugye viccelsz? - Fonod karba a kezed magad előtt.

Tudod jól, így is nehéz lesz bármilyen használható információt kiszedni a Bolond Kalapossal partizó Kerge Nyúlból, nem fogod hát olyan értelmetlen kérdésekre pazarolni az időt vele, amiket Babszem ugyanúgy meg tudna válaszolni.

- Úgy tudom, azért volt itt, mert éppen egy teáskannát szolgáltatott be az Archívumnak. - Forgatja a szemét Babszem, mintha nehezére esne válaszolni. - Ugyan az eszköz képessége még nincs kategorizálva a veszélyességi skálán, de ha minden igaz, megbolondítja azt, aki iszik a belőle kitöltött folyadékból.

- Akkor elég durva cucc - mormolod.

- Csizmás csak annyit mondott, vigyelek oda hozzá, de arról nem volt szó, hogy órákig válaszolgassak a kérdéseidre. - Babszem a testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi át, mintha ezzel is sürgetni akarna. Valóban eleget beszéltetek már, ideje valami használható információhoz jutni.

A kihallgató szoba egy nagyobb helyiség a Paszuly első emeletén. Első pillantásra akkora a terem, hogy még nagyobb összejöveteleket is lehetne rendezni benne. Esetleg kisebb bálokat.

A Kerge Nyúl a szoba közepén, a földön kuporog. Háttal van neked, valódi alakját nem rejti el a Függönnyel, ezért úgy néz ki, mint egy bundás, emberi alak, akinek hatalmas nyúlfej billeg jobbra balra a nyakán. Hamuszürke szőrrel borított fülei a szakadt, koszos tweed zakó hátára simulnak.

Ahogy közelebb lépsz hozzá, hallod, amint egy találós kérdést ismételget magában, miközben előre-hátra dülöngél:

- Mi a különbség a holló és az íróasztal között? Mi a különbség a holló...

- Te jó ég! - Dörgölöd meg a halántékod. - Ugye nem rejtvényekben fog beszélni?

A melletted álló Babszem homlokáról legördül egy izzadtságcsepp, laposan a zubbonya gallérjára hullik, ahol szinte azonnal beissza a szövet. A következő pillanatban a törpenövésű portás idegesen vihogni kezd.

- Attól tartok. Ezt csinálja kora reggel óta.

- Remek! - dünnyögöd, majd Babszemre sandítva arra gondolsz, az őrület ragályos is lehet. Jobb, ha igyekszel, és gyorsan elintézed ezt az ügyet.

Miután elköszönsz Babszemtől, óvatos léptekkel közelebb húzódsz a viseltes bundájú Nyúlhoz. Csak most veszed észre, hogy a fülein a szőr ragacsos csomókba állt össze.

Amint karnyújtásnyi távolságra érsz, orrodat megcsapja az erjesztett répalé és az őrület édeskés bűze. Szinte már nem is akarod, hogy megforduljon, de a kezed közben önálló életre kélt, és mire észbe kapsz, megkocogtatod a Nyúl vállát. A tweed zakó szövete olajos tapintású a rárakódott kosztól.

Hátrahőkölsz. A Kerge Nyúl olyan gyorsan fordul meg, hogy kis híján elveszíted az egyensúlyod. Vizenyős, ide-oda rebbenő halványpiros tekintete zavarba ejt. Úgy néz ki, mintha folyamatosan űzné valami. Azután rájössz, hogy az őrület az.

Sárga, rothadó fogai közt egy papírfecnit forgat, de amint meglát, hangos cuppanással kirántja a szájából, és feléd nyújtja. Mihelyst magadhoz térsz, undorodva ugyan, de elveszed tőle a nyúlnyálas papírgalacsint, és óvatosan kihajtogatod. Görcsösen ügyelsz, hogy csak két ujjal fogd meg a teljesen átnedvesedett üzenetet.

Értetlenül bámulod a kör alakú ábrát a peremén végigfutó betűkkel. A Nyúl közben alig hallhatóan szavalni kezd:

Tik-tak, tik-tak! Jár az óra

    Előre hátra.

Számok helyett betűt róttak

    A számlapjára.

Tak-tik, tak-tik! A kis H-ra

    Délben van állva,

V-re meg három órára

    A bolondját járja.

Kilencre a nagy újra H-n áll,

Hatra a kicsi C-re vált át.

    Tak-tik, tik-tak! Tik-tak, tak-tik!

    Neked csak egy szó adatik.

Novemberi nyomozós játék - Szabályok

Arra gondoltam, az lesz a legegyszerűbb, ha egy posztban összegzem a novemberi játék szabályait, így mindenki könnyen visszakeresheti, ha menet közben úgy érzi, szüksége lenne rá. Egyszerű lesz, ígérem. 😉

1. A játék célja

A játék lényege az, hogy négy héten keresztül egy-egy gyanúsítottat lakat alá juttassatok, majd végül megvádoljátok az igazi tettest, aki eltulajdonította Merlin pennáját az Archívumból. A cél, hogy a hónap végére megírjátok nekem, ki volt a valódi tolvaj. Az a detektív nyer majd, aki a leggyorsabban fejti meg a tettes kilétét, és megírja nekem privát üzenetben Facebookon keresztül.

FONTOS!

A valódi tettes kilétére nem fogadok el tippeléseket! Csupán egyetlen lehetőségetek lesz megvádolni valakit, ezért kérlek, jól fontoljátok meg, kit neveztek meg valódi tettesként!

Az üzenet szövege kezdődjön ezzel:

“Az igazi tettes...”

2. A négy gyanúsított előállítása

Ehhez nem kell mást tennetek, mint hétfőn, szerdán és pénteken figyelni a nyomokat a Facebook oldalamon, az Instagram oldalamon vagy itt a blogomon. A három felület valamelyikén minden héten három nyomot fogtok kapni, amikre az adott heti gyanúsított elfogásához szükségetek lesz. Vagyis például a november 2-án, 4-én és 6-án kapott nyom mind egyetlen gyanúsított kilétére próbál majd rávezetni benneteket.

Nyom lehet majd egy szó, egy szám, egy kép, vagy mondat. Minden héten a három nyom együttesen fog rávezetni az adott heti gyanúsított személyazonosságára. A gyanúsított lehet kitalált és valódi személy, de az biztos, hogy mindig irodalmi vonatkozása lesz.

Az adott héten a gyanúsított kilétét vasárnap éjfélig juttathatjátok el nekem Facebookon keresztül egy privát üzenetben. A példánál maradva, az első héten ez november 8-a éjfélt jelenti, eddig zárhatjátok fogdába az első gyanúsítottat.

FONTOS!

Egy gyanúsított kilétére háromszor tippelhettek, de ne hagyjátok az utolsó pillanatra, mert lehet, kifuttok az időből!

Ha gyanúsítottat neveztek meg, az üzenet kezdődjön a megfelelő heti gyanúsítottra utalással, így:

Első héten: “Az első gyanúsítottam...”

Második héten: “A második gyanúsítottam...”

Harmadik héten: “A harmadik gyanúsítottam...”

Negyedik héten: “A negyedik gyanúsítottam...”

3. Segítségek

Mivel (nyilván) teszteltem az első heti feladványokat, és arra jutottam, hogy egyesek számára talán nehezebb lehet a megfejtésük, beépítettem néhány könnyítést és segítséget a játékba.

3/a. Segítség nyomokhoz, könnyítés negyedik nyommal

Segítséget kérhettek a nyomok megfejtéséhez, ha úgy érzitek elakadtatok. Fontos, hogy ilyenkor mindig jelöljétek meg pontosan, melyik nyom megfejtéséhez szorultok segítségre!

Például: “1. hét 1. nyom szerintem az, hogy Babó. Jó nyomon járok?”

Kérhettek egy bónusz nyomot is. Ilyenkor tehát nem három, hanem négy nyom áll majd a rendelkezésetekre az adott heti gyanúsított személyazonosságának felfedéséhez. Ezt a következőképpen kérhetitek:

“1. heti gyanúsítotthoz kérnék egy negyedik nyomot.”

FONTOS!

Nyomokkal kapcsolatban egy héten csak egyszer kérhettek segítséget/könnyítést! Ez egyben azt is jelenti, hogy aki az egyik nyomhoz a háromból segítséget kért, nem kérhet negyedik nyomot is! Mivel minden héten három nyom lesz, érdemes ezzel a segítséggel megfontoltan gazdálkodni.

3/b. Könnyítés a gyanúsítottakkal kapcsolatban

Mivel a játék célja minden egyes eltévesztett gyanúsítottal egyre nehezebb és nehezebb, ezért az adott heti gyanúsítottra három tippelést fogok elfogadni.

Ha valakinek három tippelésre sem sikerül fogdába zárnia a lehetséges elkövetőt, nem kell elkeserednie, hiszen a játékszabály nem tiltja, hogy (mondjuk csokiért 😊) ne kérhessen segítséget azoktól a játékostársaitól, akik helyesen gyanúsítottak.

Azokról a játékosokról, akik helyesen gyanúsítottak egy adott héten, névsort fogok közzétenni a Facebookon.

FONTOS!

A gyanúsításokat privát üzenetben fogadom csak el, és az adott héten vasárnap éjfélig. Első héten tehát 8-a, második héten 15-e, harmadik héten 22-e, míg a negyedik, utolsó héten 29-e éjfélig küldhetitek el nekem a gyanúsításokat Facebookon. Mivel én is emberből vagyok, és a gyanúsításhoz szükséges harmadik nyomot már pénteken meg fogja kapni mindenki, ezért nyomatékosan kérem a kis detektíveket, hogy a három tippelést ne vasárnap 23:58-kor kezdjék el, mert én lehet, hogy aludni fogok, és a későn eszmélők ezért ki fognak futni az időből, amit nem szeretnék.

4. GYIK

Kérdés: Mikor kapjuk meg a nyomokat?

Válasz: Minden héten hétfőn, szerdán és pénteken a reggeli vagy a délelőtti órákban. Első héten például november 2-án, 4-én és 6-án kerülnek ki a nyomok az online térbe.

Kérdés: Hol keressem a nyomokat?

Válasz: Itt a blogomon, a Facebook oldalamon vagy az Instagram oldalamon lesznek közzétéve. Hogy adott nap éppen hol találjátok meg, azt nektek kell kinyomozni 😊

Kérdés: Mi van akkor, ha valakinek nincs Facebook hozzáférése?

Válasz: Sajnos, mivel minden kommunikáció a Facebook oldalamon keresztül fog történni, így aki nem rendelkezik Facebook hozzáféréssel, az nem fog tudni részt venni ebben a játékban.

Kérdés: Mi van akkor, ha valakinek nincs Instagram hozzáférése?

Válasz: Ha valakinek nincs Instagram hozzáférése, arra kérem, írjon Facebookon keresztül egy privát üzenetet, hogy tudjak róla. Mivel nem akarom, hogy ezek a detektívek esetleg hátrányba kerüljenek, ezért ők privát üzenetben meg fogják kapni az Instagramon közzétett nyomot a közzététel napján.

Kérdés: Hány nyom kell egy gyanúsításhoz?

Válasz: Elegendő akár egy is, de a teszt alapján kétlem, hogy bárki egyetlen nyomból képes lesz kitalálni az adott heti gyanúsítottat. Maximum (egy plusz nyom kérésével) négy nyomból kell megfejteni a gyanúsítottak kilétét.

Kérdés: Mikor gyanúsíthatok?

Válasz: Bármikor azután, hogy az adott heti első nyomot közzétettem. A tapasztalat azt mutatja, hogy azért érdemes bevárni a többi nyomot is, nehogy a nagy kapkodásban elpazaroljátok a három tippelést, amit a gyanúsításra szánhattok.

Kérdés: Hányszor gyanúsíthatok?

Válasz:  A játék ideje alatt mind a négy héten egy-egy gyanúsítottat kell lakat alá zárni. Minden heti gyanúsított esetében három tippelési lehetőségetek lesz felfedni a személyazonosságát.

Kérdés: Meddig gyanúsíthatok?

Válasz: Az adott hét vasárnap éjfélig küldheted el a tipped az adott heti gyanúsítottra. Utána tőlem segítséget visszamenőlegesen már nem kérhetsz.

Kérdés: A gyanúsításnál számít a gyorsaság?

Válasz: Nem, de aki esetleg gyorsabban kitalálja a negyedik gyanúsítottat, annak korábban megnyílik a lehetősége leleplezni a valódi tettest.

Kérdés: Honnan tudom, hogy jó nyomon jártam, és jó személyt gyanúsítottam meg?

Válasz: Privát üzenetben meg fogom írni, de minden héten közzé fogok tenni egy listát is azokról a nyomozókról, akik a helyes személyt gyanúsították meg.

Kérdés: Később is be lehet kapcsolódni a játékba?

Válasz: A játékba bármelyik héten be lehet kapcsolódni, de a megfelelő, négy gyanúsított nélkül nem lehet, vagy csak nehezen lehet kitalálni a valódi tettest. Minél több gyanúsított kilétét felfeded, annál nagyobb az esélyed arra, hogy a valódi tettest megtaláld, és megnyerd a játékot.

Kérdés: A valódi tettes kilétének felfedése esetén is tippelhetek?

Válasz: Nem! Csak egyetlen lehetőséged lesz, azért biztosra kell menned.

Kérdés: Számít a gyorsaság a valódi tettes kilétének felfedésekor?

Válasz: Igen. Az a detektív nyer, aki a leghamarabb felfedi, ki volt a valódi tolvaj.

Kérdés: A valódi tettes kilétét meddig küldhetem el?

Válasz: 2020. november 30. éjfél a végső határidő. Ekkor hivatalosan lezárom a játékot.

Kérdés: Honnan tudom, helyesen neveztem-e meg a valódi tettest?

Válasz: 2020. december 1-jén fogok eredményt hirdetni, és akkor kiderül majd az is, ki volt a tolvaj.

Ha esetleg lenne még kérdésetek, nyugodtan tegyétek fel! 😊 Kellemes szórakozást, és jó játékot mindenkinek! 😉